A szívinfarktus a szívizom egy részének elpusztulása a vérellátás elégtelenné válása miatt.

Kockázati tényezők:
A fő kockázati tényezők a koszorúér-betegség kialakulása szempontjából: az életkor, a genetikai hajlam, az artériás eredetű magas vérnyomás, a vérzsírok emelkedése, a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszegény életmód és a személyiségtípus. Egyes vizsgálatokból kiderült, hogy szívinfarktus elsősorban azokban alakul ki, akikben a vér koleszterinértéke meghaladja a populációs átlagot, illetve akikben a védőkoleszterin szintje alacsony. A magas vérnyomás és a dohányzás egyidejű jelenléte a kockázatot hatványozottan fokozza. A fenti rizikófaktorok kezelése csökkentheti a betegség előfordulását.

Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust?

• nyomásérzés a mellkas közepén,
• kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát vagy akár a fogak, állkapocs irányába egyre sűrűsödő   mellkasi fájdalmak
• folyamatosan fennálló fájdalom a has felső részén
• légszomj
• izzadás
• megsemmisülés érzés
• ájulás
• hányinger és hányás.

A szívinfarktus bármikor kialakulhat, munkában, pihenéskor, illetve mozgás esetén is. Bár hirtelen is kialakulhat, sok szívinfarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal vagy már hetekkel korábban figyelmeztető jelek alakulnak ki. A szívinfarktus legelső figyelmeztető jele a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik és pihenésre szűnik.

Megelőzés
Minden évben legalább egyszer jelenjünk meg szűrővizsgálaton, még akkor is, ha nincs panaszunk. Ellenőriztessük vérnyomásunkat, vércukor- és vérzsírértékünket, ha szükséges, tartsunk diétát (cukormentes, zsírszegény, kalóriaszegény), táplálkozzunk egészségesen. Szokjunk le a dohányzásról, sportoljunk vagy sétáljunk rendszeresen. Amennyiben ezen rizikófaktorokat csökkentjük, a szív-érrendszeri és koszorúsér-betegségek előfordulási valószínűségét is mérsékelhetjük.

Készítette: Mezei Bianka Fruzsina